Én vagyok a tűz, mely a bőröd égeti
Én vagyok a víz, mely a szomjad oltja
A kastély, a torony vagyok én
A kard, mely a gazdagságot őrzi
Te vagy a levegő, amit lélegzem
És a holdfény a tengeren
A torok, mely szomjazik
Melyet féltek, hogy a szerelembe fullad
S mely vágyaimat teljesíted?
Azt mondod: A kincsemre elég csak ránézned
A tiéd lesz, és a tiéd lesz