"...Hogy ki vagyok én? Egy hangtalan kiáltás, egy felszáradt esőcsepp maradéka a sivatag homokján, egy ajkak nélkül születő csók, egy kéztelen kézfogás, egy légüres szélfúvás, egy nemérzett érintés, egy nemlátott látomás. Egy bennragadt vallomás, egy sosemvolt létvilág. Én vagyok a parkját vesztett sóhaj, a partra vetett vergődő hal, az elveszett fémdarab az utca mocsokján, a megpihent Tél egy decemberi, ködbezárt éjszakán. Az olvadó hópihe egy tiszta szív forró sóhaján, s én vagyok a bohóc, hogy nevess az Elmúlás fájdalmán…
...Semmi vagyok."